TESZT – Közelharccal kezeskedő kalandozással kéreti kellő/kelletlen kontrollerszorongatóit a Sloclap játéka, ami igen, bunyóra épít, de nem olyan stílusban, mint amire számítanánk. Emiatt megérdemli a figyelmet, ám a kivitelezés nem lett olyan tökéletes, hogy hosszú távon képes legyen fennmaradni a játéközönben.

 

Játéközönben, igen – ez is augusztus 29-én jött ki, egy napon úgy tizenkét játékkal, aminek legalább a fele PS4-re is megjelent. Nem baj, bepótoljuk azt, ahogy egy rejtélyes területen, Adalon térünk magunkhoz azzal a céllal, hogy az Absolver rangot elérjük (Prospectként kezdünk amúgy). Ahhoz viszont több harcost is le kell győznünk. Eddig az elképzelés akár még jól is hangozhat, de a hibák mellett nem lehet elmenni.

Tartás

Itt nincsen puska, hogy agyonlőhessünk mindenkit, aki az utunkba kerül. Nem, ehelyett bunyózni fogunk (közelharcban használatos fegyverekkel), mégpedig több testtartásban, és – egyfajta Mega Man-homázsként – a legyőzöttektől tanult új mozdulatok segítségével nyerhetünk is… ha koncentrálunk és jókor kerüljük ki ellenfelünk mozdulatait. Figyelni kell, mert büntet az Absolver, de két szempontból is, ugyanis számomra nem tűnt úgy, hogy lenne-e ritmusa a játéknak.

Valahogy nem tudtam elmerülni a harcban, amin próbált volna segíteni a váll mögé behátráló kameranézet, de nem tudta áthozni az intenzivitás élményét. Talán itt érződik az, hogy mennyire is indie játékról beszélünk: nem lehet számítani komplex, részletesen megalkotott animációkra, ami azért rányomja a bélyegét a játékélményre, amely lehetett volna igencsak átütő is, ugyanis taktikázni elég szépen lehet.

Pont

1v1 küzdelmek, pontok, fejlesztés, és ami szerintem elég klassz, az karakterünk testreszabása. Na, ebben szerintem a Sloclap jó két kört rávert mindenkire, és ha ilyen gondoskodással dolgozták volna ki a játék többi részét is, az év egyik meglepetéscíme lehetett volna az Absolver. Okos megoldás a maszkolás, ugyanis így nem kellett arcmimikát készíteniük! Mondom, vannak jó dolga a játéknak, mint például a kooperatív játék lehetősége és az 1v1 az AI helyett egy másik játékossal a PvP arénában is eléggé szórakoztató tud lenni.

Vagy ha együttműködünk valakivel, aki nem akar minket lecsapni. (Ha már lecsapás: komolyan nincs annál jobb, hogy pillanatok alat leüt minket valaki, aki olyan szinten van, ahová én két hét alatt el sem jutnék. Ehh…) Ott van a hangulat, meg nem is. Ez a kettősség szinte mindenütt jelen van, de ez mégis jó jel lehet a fejlesztőknek, hiszen egy kicsit nagyobb budget esetén emlékezetes lehet még a végén a következő játékuk, ha a kiadó, a Devolver megbízik bennük.

Hátra

Adal maga bár elég tetszetősen néz ki, az már kifejezetten idegesítő volt, ahogy oda-vissza kellett rohangálnom a világban, mert az istenért sem tudott a Sloclap egy mini-mapet bepakolni a képernyő egyik sarkába. Gratulálok, így kell a harcok közötti játékmenetet lenyomni a toalett aljára – egy kis odafigyeléssel ezt ki lehetett volna küszöbölni.

Félreértés ne essék, nekem tetszett a játék világa, és azért a hangok is többnyire jók, de ha sokszor eltévedünk, ami azért eleinte biztosan be fog következni, akkor tényleg felmerülhet a „miért nem játszom másik játékkal?” kérdése, mégpedig jogosan.

Egy próbát megér

Tessék belenézni az Absolverbe a YouTube-on és az alapján döntsön mindenki. Ez egy korrekt játék, de semmi több. Kicsit kidolgozatlan, nem nagyon lehet átélni és Adal világában eltévedünk majd… de aki szeretne bunyózni, de nem a szokásos módon, akkor az Absolver jó választás lesz mindenkinek. Úgyhogy kap egy jó indulatú hetest, mert nem borzalmas, ám nem is kiváló…

-V-

---

Kiadó: Devolver Digital

Fejlesztő: Sloclap

Stílus: Akció, szerepjáték

Megjelenés: 2017. augusztus 29.